2010. április 14., szerda

Március 15.-e!

Jézusom, milyen régen nem jártam én itten fenn. Jöjjék hát a pótlás! 1848-49-ről rengeteget lehetne írni, március 15.-én is nagyon sok minden történt, de igazából az előtte való hónapok feszített eseményei, az előtte való évek váratlan történései, és a még előtte való évtizedek fellángolása vezetett az események kicsucsosodásához. Nem beszélve az előtte való századok idegen rabiga alatt való nyögéséhez. Nem fogok itt senkit se untatni száraz eseményekhez, csak nagyon nagyvonalakban összegzek. Sőt pontokba szedem az érdekességeket és az összefüggéseket:

1, Márciusban nem lett volna forradalom, ha nincs az azt megelöző bő négy évtized, amit Reformkornak nevezünk.
2, E kor két legmeghatározóbb embere Széchenyi István és Kossuth Lajos
3, Kettejükről oldalak százait, ezreit lehetne írni, nem csak életükről, hanem tetteik nagyságáról, eredményeikről
4, Kossuth a szív embere volt, Széchényi az észé, az egyikük független Mo.-ot akart, a másik a Habsburg Birodalomba beágyazott erős, egységes, multinacionális nemzetet
5, Vitájuk, a világtörténelem egyik legjobban retorikában úszó, legszebben levezényelt, óriási műveket felvonultató esemény ( sokat tanulhatak volna belőle azóta is, főleg itthon, de máshol is)
6, Miért épült a Lánchíd_Természetesen azért, mert szükség volt rá, no meg azért is, mert Széchenyi édesapja, a dicső Széchenyi Ferenc/ A Nemzeti Múzeum, építetője/halálakor, az ifjú Széchényi nem tudott a jégzajlás miatt átkelni Pestről-Budára, csak hat nap várakozás után, ezért nem lehetett ott apja temetésén. Mondhatni igen felbőszült Istvánunk, és nagyon nekiállt a projektnek.
7, A Magyar forradalmat és Szabadságharcot nem elvesztettük, hanem leverték. Ez egy nagyon fontos szempont, és óriási különbség van a kettő között. A Latol Labancok nem birtak velünk, sohasem, nem értették, hogy-hogy nem tudnak minket legyőzni, pedig ők világhatalom voltak akkor, mondjuk mi sem voltunk Kismiskák akkor. Csak nem bírtak a magyar "kutyákkal" ezért szóltak az orosz medvének és jött is a cárbácsi 200.000 fős seregével. Mi voltunk 40. ezren, a labancok 70 ezren, cárbácsi 200. ezren. Matekból szar vagyok, de ez azért húzós. na nem lehet mindig a Thermophülei meccset lejátszani, és Leonidásszal gyakni ezreket! Ez van!
8, Az is jó lett volna, ha kiválló tábornokaink, néha egyet is tudnak érteni/ Görgey, Klapka, Perczel stb...
9, Nem tett jót a Görgey-Kossuth vita sem a végelszámolásnak, mondjuk itt jegyezzük meg Kossuth kiválló államférfi volt, de nem volt katona, Görgey pedig kiválló katona volt, de nem volt tévedhetetlen, és számára a katonái voltak a legfontosabbak

Sokáig lehetne sorolni az ok-okozat összefüggéseket, a miérteket, a hogyanokat, de nem untatok tovább senkit, már lehet, hogy ez is sok volt!

3 megjegyzés:

  1. Örülök a bejegyzésnek, már vártam.
    Töriből most is sokat tanultam...
    ÉLJENEK A KURUCOK, VESSZENEK A LABANCOK!

    VálaszTörlés
  2. Tomi Bácsi!!!


    Én viszont oldalakon keresztül el tudnám olvasgatni a bejegyzéseidet. Imádom, amikor mesélsz!
    Még, még, még!!!!

    VálaszTörlés
  3. Csatlakozom az elöttem szólókhoz, Tomi, a Te írásaid nem untatnak!

    VálaszTörlés