Tunézia- több, mint homok és tenger

Körübelül 1 éve, foglaltam le a helyet, életem 4. külföldi útjára, és májusban lesz 1 éve, hogy ott jártam, ezen a különleges, multikultúrális helyen. Az útra nővérem kísért el, aki szintén élete egyik legnagyobb élményének tartja azóta is az utat. Hát, nézzünk egy kis recenziót. Először is a repülés már maga óriási élmény volt, életemben először repültem, őszintén azt hittem, hogy soha életemben nem lesz rá alkalmam, de ugye most jön az, hogy soha ne mond azt, hogy soha. Mikor kiszálltunk a gépből 2óra 15 perc után, enyhén fullasztó levegő fogadott minket, és a nap sem sütött. Szó mi szó már du. 5 óra volt, és mint megtudtuk, ez a fojtogató levegő a tengeri szél miatt van, ami nélkül egyszerűen megfőnének az ottélők. Kicsekkolás, tájékoztatás bonyodalmai után, indult a kaland. Felszálltunk egy 50 fős buszba, és elindultunk. Kb. 12 különböző hotelnél álltunk meg, mire csak ketten maradtunk a buszon /pánik indul/. A sofőr az utolsó szállodánál eltünt, jó 10 perc múlva ért vissza, észrevett minket, meglepődött, de kapcsolt. Fél 7-fele fáradtan éhesen estünk be hotelünkbe, minek becses neve Hotel El Hannibal Palace, és Port el Kantaui-ban található. Tesóm fárasztó, idegtépő dolgait most nem részletezném. Elmentünk Vacsizni,a vacsi fantasztikus volt. Az egy hét alatt hatalmas zabálások voltak, reggeli és vacsora, bőségesnél-bőségesebb választék, az európai ízek keveredtek az ottani aromákkal. Hála égnek betegek nem lettünk, bár én sokat voltam fosikálni. A kajáról még annyit, ettem itt kecskehúsból készült hamburgert, nagyon jó volt, és Soussba ettem életem egyik legjobb Gyrosát, egy olyan étteremben, amit az ÁNTSZ 2000 évre zárt volna be. Mit érdemes tudni Tunéziáról? 10 milliós ország, a lakosség fele 20 év alatti, viszont nagyon megbecsülik az öregeket, nem rugják ki őket a fiatalok kárára, pedig kéne a fiataloknak is a hely. Csodálatos kultúrával megáldott hely, ahol megmaradt, a Főniciaiak, a barbárok, és a rómaiak kéznyoma. Olyan helyeken jártam, amitől lementem hidba, és ezt nem mint, csak történész, hanem, mint laikus túrista mondom.Mint keresztény bemehettem több mecsetbe is, nem piti. Igaz csak a szent helyek határáig, ha tovább akartam volna menni, ugyan megtehettem volna, de rögvest fel kellett volna vennem az iszlám hitet, amit életem végéig viselnem kellett volna, annak minden hagyományával. Láttam a világ harmadik legnagyobb Colosseumát / amfiteátrumát/,. majdnem elájultam, csodálatos volt. Voltam a fővárosban Kárthágóban, ott láttam a főniciaiak és rómaiak építészeti remekeinek maradványait. / A főniciaiak találták fel , mai írásunk alapjait a hangjelölő írást, fantasztikus flottával rendelkező nép volt, aki uralta a Földközi-tenger medencéjét az ókorban egy bizonyos ideig./Kalózhajóról ugrottam a Földközi-tengerbe, nem semmi élmény a parttól 2 kilóméterre....
Még sorolhatnám napestig. Életre szóló élmény és még egyszer vissza fogok menni, mert a sivatagi túrára nem volt idő. Bár tevegeltem, /szegény teve/, voltam tranxfesztita shown/ nem mint fellépő/. Intenzív és érdekes volt az egész út. Szinte alig tudtam pihenni, de megérte. Mérges lettem volna magamra, ha egész nap a parton döglök, és vedelem a koktélokat. Bár azt is el tudom képzelni, két csini lánnyal Hawai-on, ahol nincs túl sok néznivaló. Összegezve, mindenkinek ajánlani tudom. Óriási kultúrával, kellemes emberekkel rendelkező hely, ja és magyar gyarmat volt, még az 1940-es évek elején, nem árt tudni. Ma jó lenne, mint 2. Balaton.